A prosztatarák stádiumai

Akárcsak a többi daganatos betegség esetében, prosztatarák diagnosztizálásánál is attól függ a prognózis, milyen stádiumú a betegség. Összeszedtük a prosztatarák szakaszait, illetve azt, mire kell számítani ezeknél.

A prosztatarák diagnózisa után különböző vizsgálatokra kerül sor a rák kiterjedésének meghatározására. Ennek minél pontosabb megállapítása elengedhetetlen a helyes terápia megválasztása szempontjából. Nem mindenkinek van szüksége az összes tesztre. A továbbiakban elvégzett vizsgálatok a biopszia (szövettani mintavétel) eredményétől függenek.

Az alábbi vizsgálatok segítenek megállapítani, hogy a betegség melyik stádiumban van:

  • átterjed a szomszédos szövetekre
  • a nyirokrendszeren át terjed (nyirokerek, nyirokcsomók)
  • a vérrel terjed át a távolabbi szövetekre

A prosztatarák stádiumainak megállapítására egy úgynevezett TNM rendszert használnak, mely a tumor növekedését és kiterjedését határozza meg:

A III. stádiumban a rák a prosztatán kívülre is átterjedt, de csak kismértékben. Érintheti az olyan környező szöveteket, mint az ondóhólyag.

  • rektális digitális vizsgálat: végbélen át történő prosztata tapintás
  • prosztata-specifikus antigén teszt: vérvizsgálat
  • transzrektális ultrahang: az ultrahangos készülék vizsgálófejét a végbélbe vezetve nézik a prosztatát
  • endoszkópos vizsgálat
  • csontrendszer röntgenvizsgálata az esetleges áttétek kimutatására/kizárására
  • MRI
  • CT
  • biopszia a nyirokcsomók állapotának vizsgálatára

A prosztatarák lokálisan, a prosztatában fejlődik ki, amely gyakran éveken keresztül tartó folyamatot jelent. A prosztatarák a prosztatán kívüli területekre is átterjedhet későbbi stádiumokban. Ennek három módja van:

Az egyes stádiumban a prosztatarák csak a prosztatában van meg, mérete mikroszkopikus, rektális digitális vizsgálattal nem érezhető.

For de fleste mennesker kommer en kræftdiagnose som et chok – også selvom man måske længe har kæmpet med mistanken om noget alvorligt.

Man er i højrisikogruppen, når PSA-tallet er større end 20 ng/ml, eller Gleason-scoren er mellem 8 og 10, eller kræftknuden er T2c (knuden vurderes til at fylde begge sider af prostata).

Forskellige undersøgelser kan afsløre, om kræften har bredt sig til andre dele af kroppen – spredning sker oftest til knoglerne. Som regel bliver man undersøgt ved en knogleskintigrafi, eventuelt suppleret med MR-scanning eller PET/CT-scanning.

TNM-systemet beskriver, hvor udbredt kræften er ved at kategorisere knudens størrelse og spredning til væv, lymfeknuder eller andre dele af kroppen.

Prostatakræft kan på diagnosetidspunktet være lokaliseret til selve blærehalskirtlen, eller den kan have spredt til de nærmeste lymfeknuder eller til knoglerne. Kræften kan også have spredt sig til andre organer i kroppen, men det er sjældent.

Del dine tanker og erfaringer med andre patienter og pårørende i gruppen ‘Prostatakræft’ på cancerforum.

Om sygdommen har spredt sig eller ej har betydning for, hvilken behandling du bliver tilbudt.

Man er i mellemrisikogruppen, når PSA-tallet er mellem 10 og 20 ng/ml, eller Gleason-scoren er lig med 7, eller kræftknuden er T2b (knuden vurderes til at fylde mere end halvdelen af den ene side, men ikke begge sider af prostata).

For de fleste mennesker kommer en kræftdiagnose som et chok. Det tager tid at forholde sig til sygdommen, både for en selv og for de nærmeste.